What’s my message?

Görgess le a magyar fordításhoz

Feel.

Feeling heals.
Feeling can set you free.
It shows the way.

Where it hurts — that’s where our work begins.
That’s where love is needed most.

The moment we let ourselves feel the pain, we make space for healing.
What we don’t feel, we can’t heal.

Feel.
Feel the heavy, the aching, the bleeding, the pulsing.

Feel the darkness you try so hard to hide — from yourself, and from the world.

Feel.
Not just the heavy — the light, too.

Are you able to embrace it?
The joy, the desire, the tingling aliveness, the happiness?

Can you allow yourself to truly feel the good?
The beauty, the wonder, the blessings — life itself?

How much joy do you allow yourself?
How much do you believe you deserve?

Do you dare to be vulnerable?

Feel.
Feel the vibration of Life.

Feel together.
Bleed together.
Love together.
Laugh together.
Vibrate together.

Because we are one.

This is what my paintings are about.

The feelings I now finally allow myself to feel —
and that alone is so liberating.
That is healing.
That is the message.

These collective emotions live in the visual world of Boki.

Memories, desire, joy, fear, anger, tension, hope, loss, birth, creation, belief, release, fulfilment, happiness — Life.

Each piece tells a different story.
Each one reflects a corner of the human experience —
expressed through colour and texture.

I leave it to you
to find your story —
or to let your story find you.

Do we really choose?

Take a piece of this collective existence —
as a reminder: we’re all in this together.

That’s how art becomes timeless.

It becomes part of you.
And you — part of the source from which more art is born.

In the end,
You are the Muse.

Mi az üzenetem?

Érezz.

Az érzés gyógyít, felszabadít, utat mutat.
Ahol fáj — ott van dolgunk.
Ott van a legnagyobb szükség a szeretetre.

Látni, hol fáj, és engedni érezni, hogy a húsunkba marjon — az maga a lehetőség a gyógyulásra.
Amit nem érzünk, azt nem tudjuk meggyógyítani.

Érezz.
Érezd a nehezet, a fájót, a vérzőt, a lüktetőt.

Érezd a sötétet, amit oly nagyon igyekszel elrejteni — magad és a világ elől.

Érezz.
Ne csak a nehezet — a könnyűt is.

Be mered engedni? Az örömöt, a vágyat, a bizsergést, a boldogságot?

Be mered fogadni a jót, a szépet, a csodát, az áldást, az életet?

Mennyi örömöt engedsz meg magadnak?
Mennyit „érdemelsz”?

Mersz sebezhető lenni?

Érezz.
Érezd az Élet rezgéseit.

Érezz együtt.
Vérezz együtt.
Szeress együtt.
Nevess együtt.
Rezegj együtt.

Hisz egyek vagyunk.

Erről szólnak a festményeim.

Az érzésekről, amiket most már meg merek engedni magamnak, hogy érezhessek — és ez önmagában annyira felszabadító.
Ez maga a gyógyulás.
És az üzenet.

Ezen kollektív érzések jelennek meg a Boki képi világában.

Emlékek, vágyak, örömök, félelmek, harag, feszültség, remény, elmúlás, születés, teremtés, hit, felszabadulás, kiteljesedés, boldogság — Élet.

Minden alkotás másról mesél.
Mindig az emberi létezés egy-egy sarokkövét jeleníti meg színek és textúrák formájában.

Rád bízom, hogy megtaláld a te történeted —
vagy hogy az találjon meg téged.

Van választásunk?

Vigyél magaddal egy darabot ebből a közös létezésből —
emlékeztetőül: egyek vagyunk.

Így válik az alkotás örökérvényűvé.

Ő a te részeddé,
Te a forrás részévé,
amiből egy újabb alkotás születik.

Végső soron te vagy a Múzsa.